Történet
Pályázati dolgozat a "Téti Hagyományörző" Közhasznú Egyesület pályázatára
Karsay Lajos lelkész segítségével összeállította: Nagy Viktória, Pátka Dávid, Tulner Balázs
2003. február
A téti gyülekezet történetét, sajnos, az 1774. évtől kell kezdenünk. Pedig már azelőtt is élénk lelki és tanítói munka folyt az Evangélikus hívek között. Bizonyítja ezt az a tény, hogy külön fatemplom, lelkészlak, tanítólak és oskola állt a mai Fő utca 75-ös szám alatt, amit ma "toronyi iskolának" ismerünk. 1774-ben október 7-én, sajnálatos esemény zavarta meg a falut, amit később Horváth Sámuel lelkész így ír le: "Tüzet bocsájtván a titkos ítéletű Isten, fából épült templom az összes egyházi épületekkel, paplak, iskolával együtt tövig leégett."
Ennek lejegyzője Hrabovszky Sámuel, akkori prédikátor volt. A következő évben hozzáfogtak az iskola, pap- és tanítólak felépítéséhez, abban reménykedve, hogy templomukat is újjá építhetik.
Mivel a templom a falu közepén állt, erre nem kaptak engedélyt. Szerencsére Zmeskál László felügyelő fia Mária Terézia testőrségében szolgált, így bizonyára ő járta ki személyesen a királynőtől, hogy a falu végén - akkor még lakatlan területen - szilárd anyagból - de torony és harang nélkül - új templom épülhessen.1788-ban Vida László szolgabíró mérte ki a tíz öl hosszú, négy öl széles fundusát. Megindult a gyűjtés, a gyülekezet ládájába hamarosan 1700 forint gyűlt össze. Május 11-én tették le a templom alapkövét, a közbirtokosság nevében Lepossa István és Kis János, az egyház nevében Hrabovszky Sámuel tiszteletes, a jobbágyság nevében Simon János bíró és Újvári Mihály esküdött. Az építkezés 1790-ben fejeződött be.
A barokk stílusú templom ma is eredeti szépségében áll.Egyike azon kevés épületnek, mely a régi Tétből megmaradt. A karzatán lévő felirat Mária Terézia kegyességét hirdeti.Eredeti padsorának elején a Zmeskál család címere látható, amelyben a szarvasmarha a gazdálkodásra, a nyereg illetve sisak a katonai erényekre utal. A templom rendhagyó elrendezésű, mivel az oltár és a szószék a hosszanti homlokzati falon van elhelyezve. A régi időkben ezzel szemben is volt egy bejárati ajtó, ez még a II. világháború előtt készült fényképen jól látható. Az építésre kijelölt területet kacsaúsztató határolta. Az alapozás megerősítésére cölöpöket vertek a földbe. Mivel templomunk a Türelmi Rendelet előtt már használatban volt, a győri Evangélikusok is ide jártak istentiszteletre.
Ebből, illetve ez előtti évekből származó legrégebbi védett könyve a gyülekezetnek egy 1568-ban Prágában, egy 1577-ben ismeretlen helyen és egy 1738-ban Nürnbergben kiadott kötet.
Az Evangélikus Múzeum állandó kiállításán látható a gyülekezet kegyszerei közül kettő: egy ezüst szelence 1752-ből és egy ezüst paténa a magyar címerrel díszítve.
Az evangélikus és izraelita gyermekek oktatása az egy- majd két-tantermes iskolában történt. Általában a tanítók száma kettő és négy között mozgott.
Horváth Sámuel esperessége idején több segédlelkész is teljesített szolgálatot a faluban. A legnagyobb tisztséget betöltő téti lelkész Karsay Sándor (1814-1902) volt. Ő, nevében is ragaszkodott a faluhoz, Théti Karsay Sándor a Dunántúli Á.H. Evangélikus Egyházkerület püspöke, Kir. Tanácsos, a Főrendi Ház tagja címzéssel. Róla nevezték el a mai Karsay utcát, melynek sarkán állt a régi lelkészlak. Ezt 1975-ben Kardos József lelkészsége kezdetén lebontották és építették fel az új parókiát a templom mellé.
A két világháború legfőképp a hősök elvesztésével rázta meg a gyülekezetet. Az épületekben kárt nem okozott a jegyzőkönyvek szerint, de mindkét alkalommal elvitték a gyülekezet egyik harangját. Utolsó alkalommal 1944-ben a kisharangot.
A gyülekezet élete folytonos odafigyelést igényelt mind a lelkészek, mind a felügyelők és gondnokok részéről. Egymást követték a javítások a templomon, a pap- és tanítólakásokon és az iskolán.
Működött fiú- és leányegylet, valamint Lukácsi Dezső lelkészsége alatt úgynevezett napközi. Itt a gyermekekre felügyeltek. A szegényeket is folyamatosan támogatták. Mindig voltak, akiknek elengedték az államilag kötelező egyházadóját, vagy közmunkában letudhatták azt. Karácsony alkalmával csomagokkal ajándékozták meg a leginkább rászorulókat. A tehetősebb hívek adományokat hoztak létre a templom és az iskola céljaira. Ilyen adományokból taníttatták a tehetséges, de szegény gyermekeket.

Adományok
Adományok:
- a templom szentelésének 100. évfordulójára az oltár díszítésére 1878-ban 3628 korona
- temető kerítésére az 1930-as években
- 1939-től templomrenoválásra
- templomi kályhákra
- harangalapra
- 1968-ban a templom külső tatarozására
Lelkészek
| 1774-1786. |
Hrabovszki
Sámuel |
| 1786-1806. |
Kiss
Zsigmond |
| 1806-1839. |
Szűcs
István |
| 1839-1868. |
Karsay
Sándor |
| 1868-1872. |
Eősze
Zsigmond |
| 1872. |
Farkas
Eli |
| 1872-1918. |
Horváth
Sámuel |
| 1918-1932. |
Kovacsics
Gejza |
| 1932-1974. |
Lukácsi
Dezső |
| 1974-2000. |
Kardos
József |
| 2000-2004. |
Karsay
Lajos |
| 2004- |
Deák
Ágota |